A kapcsolt hitelszerződések a hitelek egyik speciális csoportjába tartoznak, ennek egyik tipikus példája az áruhitel. Ebben az esetben a hitelt kimondottan azért veszik fel, hogy abból kerüljön kiegyenlítésre valamilyen árucikknek vagy szolgáltatásnak a vételára. Ezt a pénzügyi szolgáltató, pontosabban az általa nyújtott hitel fedezi, amelynek összegét a forgalmazó kapja meg közvetlenül a pénzügyi szolgáltatótól. A fogyasztó ilyenkor a megvásárolni kívánt termék tulajdonosává válik és annak törlesztő-részleteit már a banknak fizeti vissza havi rendszerességgel.
A fentiek alapján kapcsolt hitelszerződésnek minősül az a szerződés, amely meghatározott termék értékesítéséhez vagy – a hitelnyújtástól eltérő – szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, ha a hitelt maga a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója nyújtja. Ugyancsak kapcsolt hitelszerződés az a szerződés is, ha az olyan szolgáltatáshoz vagy termék értékesítéséhez kapcsolódik, amelyet harmadik személy nyújt és a hitelszerződés előkészítése vagy megkötése során a termék értékesítőjét, illetve a szolgáltatás nyújtóját veszi igénybe közreműködőként, vagy pedig a hitelszerződésben az adott terméket vagy a szolgáltatást, amelynek értesítéséhez, illetve nyújtásához a hitelszerződés kapcsolódik, kifejezetten nevesítették.
A kapcsolt hitelszerződések egyik további jellegzetessége, hogy ha olyan szerződéshez kapcsolódnak, ahol a fogyasztót amúgy is jogszabály folytán illeti meg indokolás nélküli elállási jog, akkor ennek gyakorlása esetén ez a kapcsolt hitelszerződést is felbontja.
Így például az üzleten kívüli értékesítés (hétköznapi néven: termékbemutatók) vagy épp internetes vásárlás esetében a fogyasztók bizonyos kivételekkel tizennégy napos indokolás nélküli elállási joggal élhetnek, és meggondolhatják magukat a szerződéskötést követően, visszaadhatják a feleslegesnek bizonyult terméket. Ha viszont ezt a jogukat gyakorolják és például a termékbemutatón vett légtisztító mégsem kell nekik, akkor a helyszínen aláírt, több százezer forintról szóló banki hitelszerződés is semmis lesz, amiből a vételárát szerették volna kifizetni. Azaz ilyenkor nem terheli semmilyen kötelezettség a fogyasztót sem a bankkal, sem pedig a termékbemutatót szervező céggel szemben.
Mi történik a hitellel, ha a hitelre vett árucikk tönkremegy?
Nem árt tudni, hogy a fogyasztónak különleges jogai vannak akkor, ha például egy televíziót vásárol hitelre és az nem sokkal ezt követően használhatatlanná válik. Ez esetben a kereskedővel szemben felléphet és követelheti például, hogy a tönkrement terméket javítsa vagy cserélje ki. Előfordulhat azonban, hogy a forgalmazó szóba sem áll a fogyasztóval és nem hajlandó az igényét teljesíteni. Ha erre sor kerülne, akkor az ügyfelet megilleti a törlesztő-részlet visszatartásának joga és ez alapján nem kell azt fizetnie mindaddig, amíg például ki nem javítják a rossz terméket.
A törlesztő-részlet visszatartásának joga akkor illeti meg a fogyasztót, ha az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója a megkötött szerződésével késedelembe esik, vagy a szerződés hibás teljesítése a termék rendeltetésszerű használatát, illetve a szolgáltatás rendeltetésszerű igénybevételét lehetetlenné teszi és a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő, vagy a szolgáltatás nyújtója nem tett határidőben eleget.
Ugyanakkor, ha e jogával él, akkor kötelessége erről tájékoztatni a bankot írásban. Ebben meg kell jelölni a visszatartásra alapot adó okokat, azaz, hogy miért kíván ezzel a fogyasztó élni. A hitelező tájékoztatása azért bír nagy jelentőséggel, mert a visszatartási jog csak ennek megtörténtét követően illeti meg a fogyasztót. Fontos, hogy ekkor a bank viszont már nem számíthat fel hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli ellenszolgáltatást (ideértve díjat, jutalékot és egyéb költséget) arra az időszakra vonatkozóan, amelyben a fogyasztó a visszatartási joga alapján nem fizeti a törlesztő-részletet.