Amikor egy pénzügyi terméket igénybe veszünk, nagyon fontos feltenni magunknak azt a kérdést, hogy megismertük-e a szolgáltatás pontos feltételeit, költségeit, és a mi saját, például fizetésre irányuló kötelezettségeinket teljes mértékben.

Ez természetesen igaz a hitelek esetében is, mivel számos konstrukció létezik a pénzügyi piacon, megannyi különböző feltétellel. Ugyanakkor épp emiatt adott a lehetőség a fogyasztó számára, hogy a széles palettáról és ezek közül a legmegfelelőbbet, így adott esetben a legolcsóbbat tudja kiválasztani maga számára. Azonban ez azt is feltételezi, hogy nem rögtön azzal a bankkal köt szerződést, amelyet megtalál, hanem tudakozódik-tájékozódik, kérdez, felmér és ennek alapján választja ki végül, hogy mely szervezettől vesz fel hitelt.

Ha nem így tenne, például áruhitel esetében előfordulhat, hogy sokkal drágábban jut csak hozzá a megszerezni kívánt pénzügyi termékhez, mivel egy másik bank ajánlatával sokkal jobban járt volna. Sőt, az is lehet, hogy ha még félretenne és tovább spórolna, akkor készpénzért, de összességében sokkal olcsóbban tudná megvásárolni például az adott televíziót, mintsem hogy ha áruhitelt vett volna igénybe, annak kamataival és költségeivel együtt.

Számoljunk a nem várt események (betegség, baleset) bekövetkeztével!

Azt sem szabad elfeledni, hogy bármikor bekövetkezhet olyan nem várt esemény, amellyel a hitel felvételekor még nem is számoltunk. Baleset, betegség, a munkahely elvesztése – ezek mind kihatással vannak fizetési képességünkre, márpedig a felvett hitel összegénél a visszafizetendő pénz nagyobb lesz, a tőke kiegészül a további kamatokkal, költségekkel. Épp ezért már előre kérdezzünk rá, mielőtt aláírnánk a hitelszerződést, hogy van-e a banknak bármilyen biztosítása. Tájékoztatást kérjünk a biztosítás feltételeiről. (Megköthető-e a biztosítás számunkra, a kizáró feltételeket tisztázzuk és az eseményt, amelyhez a kifizetés kötődik, ismerjük meg.) Ez azért bír jelentőséggel, mert ha olyan esemény következik be, ami miatt nem tudnánk fizetni a törlesztőt, akkor a bank biztosítója részben vagy egészben kifizeti helyettünk a felvett hitelt. Ez tehát védelmet jelent adott esetben a fogyasztó számára – mostanság számos hitelintézet rendelkezik már ilyen biztosítással, hiszen a banknak is az az érdeke, hogy később visszakapja a kölcsönadott összeget. A forrás pedig, hogy a fogyasztó vagy a biztosító teljesíti ezt ilyenkor, közömbös számára.

A kedvezményes pénzügyi termékek

Sokszor előfordul a pénzügyi szolgáltatók reklámjaiban, hogy az adott hitel igénybe vétele kapcsán az első néhány hónapban valamilyen kedvezményt biztosítanak, így például a hitelintézet akciós kamattal kínálja a hitelt. Ez esetben mindig kérdezzünk rá arra, hogy milyen feltételekkel lehet ezt igénybe venni és az ígért akció meddig érvényes, milyen időszakra szól. Ennél is fontosabb azonban, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az említett időszak után hogyan és milyen arányban nőnek a szerződés alapján fizetendő díjak, költségek, hiszen azokat az akció lejárta után fizetnünk kell egészen addig, amíg vissza nem adtuk a teljes összeget.

Ismerjük meg a szerződés tartalmát, ne írjunk alá semmit elolvasás nélkül!

A fogyasztók akkor követik el a legnagyobb hibát, ha egy hitelszerződést, illetve a kapcsolódó dokumentumokat anélkül írják alá, hogy megismerték volna annak tartalmát. Azonban ez még mindig akár napi szinten megesik. Azt, hogy pontosan mennyit kell fizetnünk, milyen rendszerességgel, ezek a papírok tartalmazzák írásban, később pedig már nem hivatkozhatunk arra aláírást követően, hogy szóban egyáltalán nem vagy eltérő tartalmú tájékoztatást kaptunk.

Azt se felejtsük el, hogy a hitelintézet ügyintézőjének az a dolga, hogy értékesítse a pénzügyi terméket és persze, hogy választ adjon minden bennünk felmerülő kérdésre ezzel kapcsolatosan. Ne habozzunk ezért feltenni azt, ha bármit nem értünk, inkább kétszer kérdezzünk rá valamire, minthogy egyszer sem, ez a fogyasztók saját érdeke. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a hitelszerződések szövegezése közel sem mondható hétköznapinak a használatos szakkifejezések miatt, előfordulhat, hogy a fogyasztónak ezért gondot okoz annak szövege értelmezése. Ilyen esetben sem szabad vonakodni és esetleg a szégyenérzet miatt hallgatni – bátran kérdezzünk rá arra, mi mit jelent, arra választ fogunk kapni.  

Miért fontos a Teljes Hiteldíjmutató (THM)? 

A pénzügyi piacon rendelkezésre álló hitelek közötti választás során bír jelentőséggel a Teljes Hiteldíjmutató (THM), mivel nagyban megkönnyíti a fogyasztók dolgát. Tévhit az, hogy egy hitelnél például elég csak a kamatot nézni vagy épp azt, ha a hitelintézet gyors hitelbírálatot ígér. Hiába lesz ugyanis egy pénzügyi termék 0 %-os kamatozású, attól még nem lesz olcsó! Nagy valószínűséggel ugyanis az egyéb költségei és díjai már magasak, amely azt eredményezi, hogy az első látásra kiváló hitel mégis drága.

Épp ezért az ajánlatok összehasonlításakor a Teljes Hiteldíjmutatót (THM) vegyük figyelembe: ez egyéves időszakra kalkulált százalékos érték és abban segít minket, hogy megmutatja számunkra a hitel teljes díját és mindazon költségeket, amelyeket még fizetni kell a tőke összegén kívül. Minél alacsonyabb egy reklámban vagy egy a hitelhez kapcsolódó tájékoztatásban a THM, annál kedvezőbb lesz a visszafizetendő teljes hiteldíj összege.

A Teljes Hiteldíjmutató, mint ahogy neve is mutatja, rendkívül sok elemet magában foglal, ebből kifolyólag reálisan mutatja be a leendő ügyfél számára a jövőbeni fizetési kötelezettsége mértékét.

A THM magában ugyanis már tartalmazza a hitel kapcsán fizetendő összes díjat, kamatot, jutalékot, költséget, díjat, adót, valamint a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját is, építés esetén a helyszíni szemle díjat, valamint a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit, valamint a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket. Sőt, magában foglalja azt a díjat is, amely a bank megbízottjának, azaz a hitelközvetítőnek jár, az esetlegesen felmerülő ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, továbbá a biztosítás és a garancia díját is.

Nem árt azonban azzal is tisztában lenni, hogy több olyan költségelemet nem tartalmaz, amely közvetetten mégis kapcsolódik a hitelhez, épp ezért ennek megfizetése a későbbiekben felmerülhet. Késedelmes fizetés miatt például késedelmi kamat kerül felszámításra – ezt nem tartalmazza a THM, valamint nem foglalja magában az esetleges prolongálás (azaz a futamidő hosszabbítás) költségét, a közjegyzői díjat, továbbá minden olyan fizetési kötelezettséget, amely a hitelszerződésen vállalt kötelezettség nemteljesítéséből származik. Szintén nem kalkulálhatja bele a hitelintézet az előírások folytán a THM-be kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett – a vételáron felüli – díjat, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó készpénzben vagy hitelből fizeti. Ugyanígy nem lehet hozzászámolni a THM-hez a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket akkor, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és ennek költségeit a fogyasztóval kötött hitelszerződésben egyértelműen és külön feltüntették.

Az úgynevezett „gyorskölcsönök” jól mutatják a THM fontos szerepét a hitel olcsóságának avagy drága voltának megítélésekor. Ezek ugyanis rendszerint magas THM-mel bírnak, ami azt jelenti, hogy az akár huszonnégy órán belül történő készpénzhez jutás meglehetősen költséges. Tény, váratlan pénzügyi probléma esetén megoldást nyújthatnak, ugyanakkor épp emiatt elengedhetetlen a megfelelő körültekintés. Jellemzője e hitelfajtának még az, hogy a pénzügyi szolgáltató házhoz megy és maga viszi el a készpénzt az ügyfélnek, ennek általában külön díja van. Mindezek folytán ezeket csak akkor javasolt igénybe venni, ha már tényleg nincsen semmilyen más megoldás a fizetési nehézség áthidalására!