A hitelszerződések pénzügyi szolgáltató általi, egyoldalú módosításának lehetősége ahhoz igazodik, hogy mekkora a hitel futamideje. Eltérő előírások vonatkoznak ugyanis a legfeljebb három éves futamidejű hitelekre, valamint a három évnél hosszabb futamidővel rendelkező hitelekre.
A legfeljebb három éves futamidejű hitelek esete
A három évnél rövidebb futamidejű hitelek esetében nem kerülhet sor a kamat módosítására a fogyasztó számára hátrányos módon. Ezeknek két fő típusát különböztetjük meg: vannak fix kamatozású és referencia-kamatlábhoz kötött hitelek.
Fix kamatozású hitelek esetében nem kerülhet sor kamatemelésre. A referencia-kamatlábhoz kötött hiteleknél pedig a kamatláb (például: LIBOR, BUBOR) változhat ugyan, viszont ez automatikus változásnak minősül, azaz nem nevezhető egyoldalú szerződésmódosításnak. Referencia-kamatlábhoz kötött hitelek esetében a kamatszint másik összetevője a kamatfelár: ez pedig ismét fix, azaz nem változhat a futamidő alatt.
A három évnél hosszabb futamidejű hitelek esete
A három évnél hosszabb futamidővel rendelkező hiteleknél el kell különíteni egymástól a referencia-kamatlábhoz kötött hiteleket, valamint a változó kamatozású, legalább három éves kamatperiódusokban rögzített hiteleket. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelek esetén a referencia-kamatláb változhat, ugyanakkor ez nem minősül szerződés-módosításnak.
A kamatfelár szintén változhat, viszont ennek az a feltétele, hogy a hitelező legalább három éves kamatperiódusokban előre rögzítse azt: a kamatfelár csak ezt követően, a kamatperiódus letelte után módosítható egyoldalúan. Feltétel továbbá az is, hogy a pénzügyi szolgáltató a szerződésben meghatározzon egy kamatfelár-változási útmutatót, erről pedig a hitelt felvevő fogyasztót már a szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell.
A változó kamatozású hiteleknél a kamatszintet szintén csak a minimum hároméves kamatperiódus elteltével lehet módosítani. Ennek további feltétele az, hogy meghatározásra kerüljön az úgynevezett kamatváltozási mutató (ez egy olyan viszonyszám, amely a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódik). A pénzügyi szolgáltató az általa közzétett, valamint a hitelszerződésben is rögzített kamatváltozási mutató alapján jogosult csak egyoldalúan módosítani a szerződéses kamatot, a kamatperiódus letelte után. A hitelszerződésben e kamatszint, illetve a kamatfelár módosítására a teljes futamidő alatt legfeljebb öt alkalommal van lehetőség.
A kamatváltozási mutatóról érdemes még azt megemlíteni, hogy egy olyan változást fejez ki, amely kívül áll a hitelező üzleti körén és általa előre nem látható, tőle független, el nem hárítható körülményekben következik be. Nincs tehát arra a pénzügyi szolgáltatónak semmilyen ráhatása.
A költségek, díjak módosításának lehetősége
Fontos tudni, hogy a hitelező a kamaton kívül a díjakat, költségeket is módosíthatja egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan. Ugyanakkor erre csak szigorú feltételek fennállta esetén van lehetősége. Ezek közé tartozik, hogy kizárólag a hitelszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, de ezek is csak akkor, ha ennek lehetőségét a szerződés tartalmazta. A pénzügyi szolgáltatók által alkalmazott általános szerződési feltételek ugyanakkor ezeknél lényegesen több előírást, feltételt tartalmaznak – a felsoroltaktól eltérő, egyéb feltételeket viszont már nem lehet egyoldalúan, a fogyasztó hátrányára módosítani. A későbbi módosításra okot adó feltételeket is a szerződésnek tartalmaznia kell tételesen, ez egy további korlát azzal együtt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás joga csak akkor gyakorolható, ha erről külön rendelkeztek a szerződésben.
Amennyiben a feltételek úgy változnak meg, hogy azok a megfizetendő hitelkamatnak, kamatfelárnak, költségnek vagy díjnak a csökkentését indokolnák a fogyasztó javára, akkor a pénzügyi szolgáltatónak ezt kötelessége megtennie és érvényesítenie. Ha a hitelintézet élni kíván az egyoldalú szerződésmódosítás jogával, akkor értesítenie is kell természetesen a fogyasztót legalább hatvan nappal azelőtt, hogy a módosítás érvénybe lépne. A módosításnak továbbá arányban kell állnia a költség növekedésével, a díjak pedig legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelhetőek.
A költséget és díjat emellett a pénzügyi szolgáltató évente egy alkalommal, április elsejei hatállyal módosíthatja csak. Ha pedig a fogyasztó fizetési késedelembe esik, akkor a késedelem időtartamára a hitelező kizárólag korlátozott mértékű késedelmi kamatot számíthat fel.
Fontos, hogy ha a módosítás a hitel kamatfeltételeire vonatkozik, akkor a hitelező a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a fogyasztót az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, valamint a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről is. Amennyiben pedig a módosítás kamaton kívüli díjjal vagy költséggel kapcsolatos, akkor az ennek érvénybe lépését megelőző legalább harminc nappal kell a fogyasztóval közölni a módosítás tényét, és a díj vagy költség új mértékét.
A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetében viszont a feleknek lehetősége van megállapodni abban, hogy a hitelező tájékoztatási kötelezettségének az internetes honlapján keresztül vagy az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztett tájékoztatás útján tegyen eleget.
A fogyasztók fontos joga, hogy jogosultak a hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására, ha a hitelszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban számukra hátrányosan változik. Ha ezzel a joggal élni kívánnak, akkor a kamatperiódus lejártát megelőző hatvan nappal kell ezt közölniük írásban a hitelezővel, ugyanakkor ehhez az is szükséges, hogy a fennálló tartozást legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a hitelező részére teljesítsék.
Amennyiben a pénzügyi szolgáltató kívánna élni a hitelszerződés felmondásának jogával, akkor előtte a fogyasztónak és a kezesnek köteles írásbeli fizetési felszólítást küldeni, amelyben felhívja a figyelmüket a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre. Emellett arra is figyelmeztetnie kell a címzettet, hogy a tartozás rendezésének elmaradása esetén milyen várható jogkövetkezményekkel kell számolnia. Ha pedig ezt követően sor kerül a hitelintézet által a hitelszerződés felmondására, akkor azt mind a fogyasztónak és a kezesnek is meg kell küldeni. Azt, hogy ez valóban megtörtént, a hitelintézetnek kell bizonyítania vita esetén.
A hitelkártyával vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződéssel rendelkező fogyasztóknak érdemes azt is tudni továbbá, hogy ha ennek feltételeit kívánja a pénzügyi szolgáltató módosítani egyoldalúan, akkor a szerződést a fogyasztó harminc napos határidővel felmondhatja költség- és díjmentesen. Ez még akkor is igaz, ha határozott időre szóló szerződést kötöttek. A felmondás viszont csak akkor érvényes, ha a fogyasztó visszafizeti a felmondási határidő leteltéig a felvett hitelösszeget és azon hitelkamatokat, amelyek a visszafizetés időpontjáig felszámíthatóak.