Napjainkban már szinte mindenki rendelkezik fizetési számlával (bankszámlával), amelyen kényelmesen, rendszeres pénzforgalmat bonyolíthat, terhelések és jóváírások kapcsán. A bankszámla biztonságot is nyújt, hiszen nem kell minden pénzünket magunknál tartani. Számlát nyitni személyesen, személyes okmányaink bemutatása, személyazonosságunk igazolása mellett, számlaszerződés aláírásával tudunk. A számlanyitás megtörténtekor a fogyasztó kap egy számlaszámot, amely egyedi módon jelöli a bankszámláját. Fontos, hogy ezt minden számlaműveletnél fel kell tüntetnie. A számlanyitáskor, valamint a későbbiek során is meg lehet jelölni olyan személyt/személyeket akit/akiket meghatalmazunk a számlánk feletti rendelkezésre. Érdemes lehet tájékozódni az interneten elérhető banki szolgáltatásokról, valamint annak feltételeiről, díjairól. Ezáltal kényelmesen, akár otthonunkból is intézhetjük bankügyeinket. A számlán történő forgalomról minden esetben kivonat készül, melyet igény alapján akár havonta, akár évente egyszer a fogyasztónak megküld a pénzintézet.

A számla vezetésnek, esetenként akár a nyitásnak is és a különböző tranzakciók bonyolításának pénzintézetenként eltérő díjai lehetnek. A fizetendő költségek miatt javasolt már a bank, valamint a vonatkozó bankszámla és az utóbbihoz tartozó bankkártya kiválasztása során is tudatosan eljárni, mivel ezzel éves szinten jelentős összeget spórolhat meg a fogyasztó. Ahhoz azonban, hogy a vonatkozó szerződés aláírására valóban a tudatos döntéshozatal jegyében kerüljön sor, fontos néhány alapvető pénzügyi ismerettel megismerkedni.

Bank – pénzforgalmi szolgáltató

A hétköznapokban, ha valaki egy pénzügyi szolgáltatásról és az azt nyújtó cégről beszél, azt többféle szóval is illetik, használják rá például a pénzintézet, pénzügyi intézmény vagy épp a pénzügyi vállalkozás, pénzügyi szervezet kifejezéseket. A köznyelvben ezeket rendszerint a bankokkal azonosítják, holott az a pénzügyi szervezetek körén belül igencsak szűk kategóriát jelent és számtalan más, pénzügyekkel foglalkozó vállalkozás található még meg a piacon. Gondoljunk csak a hitelszövetkezetekre, biztosítókra, lakástakarék-pénztárakra és a sort még tovább lehetne folytatni.

A bankokról azt érdemes tudni, hogy egész pontosan a hitelintézetek közé soroljuk őket. Ismérvük az, hogy legalább háromféle pénzügyi szolgáltatást nyújtanak, amelyek közé tartozik a betétgyűjtés, a hitel és pénzkölcsön nyújtása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása.

Itt jelentőséggel az első (betétgyűjtés) és a harmadik tevékenység (pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása) bír: a bankok ugyanis e szerint egyrészt betétet, azaz befizetést fogadnak el a fogyasztóktól (ezt tartják nyilván a bankszámlán), amelyet a korábban említettek szerint kötelesek visszafizetni az ügyfél rendelkezése alapján.  A pénzforgalmi szolgáltatás részeként pedig azt teszik lehetővé, hogy a fogyasztó kezelje többek közt ezt a bankszámlát és rendelkezzen az ott elhelyezett összeggel. Ez utóbbi részeként a fogyasztó például készpénzt fizet be a számlájára vagy éppen valamekkora összegű készpénzt arról felvesz, de ide tartozik az is, ha mondjuk átutalást indít vagy épp bankkártyával vesz ki pénzt egy bankautomatából, vagy esetleg az interneten vásárol.

Akkor tehát, amikor a fogyasztók a bank pénzforgalmi szolgáltatását veszik igénybe és vele szerződést kötnek, a bankot helyesen pénzforgalmi szolgáltatónak kell hívni.

Bankszámla, fizetési számla: melyik a helyes?

A „bankszámla” kifejezés gyakran használatos manapság. Ennek kapcsán fontos tisztázni, hogy ez csupán egy általános gyűjtőfogalom és ma már ezt helyesen fizetési számlának kell mondani.

A fizetési számla alatt tulajdonképpen egy olyan számlát kell érteni, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére nyitott meg, fizetési műveletek teljesítésére szolgál: e körbe tartozik a bankszámla is. Akkor tehát amikor azt mondjuk, hogy bankszámlánk van egy pénzforgalmi szolgáltatónál, ez egyszerre azt is jelenti: fizetési számlával rendelkezünk.

Keretszerződés, bankszámla-szerződés, bankkártya-szerződés – mi a különbség? 

A bankszámla kifejezésnek a hétköznapokban való gyakori használata miatt sokszor használják az ügyfelek a „bankszámla-szerződés” fogalmat. Korábban ez valóban létezett, ugyanakkor a megváltozott pénzforgalmi előírások folytán ezt ma már „keretszerződésnek” mondjuk.

A keretszerződés egy olyan megállapodást jelent, amelyet az ügyfél és a pénzforgalmi szolgáltató köt meg egymással, értelemszerűen pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása kapcsán. Ez a dokumentum egy adott időszakra vonatkozóan tartalmazza mindazon lényeges feltételeket, amelyek a keretszerződésen alapuló fizetési megbízásokra, fizetési műveletekre vonatkoznak. A fizetési számla megnyitásáról ugyancsak a keretszerződésben lehet és kell rendelkezni.

Ez azt jelenti, hogy amikor a fogyasztó fizetési számlát nyit egy pénzforgalmi szolgáltatónál, akkor lényegében az említett keretszerződést írja alá. Meg kell jegyezni azt is, hogy a keretszerződéshez és a hozzá tartozó fizetési számlához nem feltétlenül jár egyúttal bankkártya is. E számlát ugyanis az ügyfelek nem csupán bankkártya segítségével tudják kezelni, hiszen személyesen vagy éppen internetről ugyanúgy elérhetik számlájukat, arra befizethetnek vagy épp megterhelhetik annak egyenlegét. A bankkártya tehát csak egy eszköz, amely rendelkezésre áll a fizetési számla kezelésére.

Mindezek ellenére sokan hiszik azt (és tévesen), hogy amikor fizetési számlát nyitnak, ahhoz mindenképp kapni kell egy bankkártyát is. Ez utóbbi csak egy lehetőség és nem kötelezettség a pénzforgalmi szolgáltatók számára. Az említett tévhit azért terjedt el, mivel Magyarországon a bankkártyák túlnyomó többsége az úgynevezett betéti kártya („debit card”) típusba tartozik. Azaz a mindennapokban a pénzforgalmi szolgáltatók az ügyfeleik számára rendszerint ilyen kártyákat kínálnak csak, márpedig ezek jellegzetessége a kialakult piaci gyakorlat miatt, hogy a kártyát kizárólag akkor bocsátják a fogyasztó rendelkezésére, ha az adott pénzforgalmi szolgáltatónál egyúttal fizetési számlát is nyit.

Amit fontos tudni ezek alapján, hogy a fizetési számla nyitása nem jár együtt szükségszerűen a bankkártya rendelkezésre bocsátásával, ugyanakkor bankkártyát csak akkor kaphatunk a pénzforgalmi szolgáltatótól, ha nála egyúttal nyitunk egy fizetési számlát is. Ahogy arról szó volt, ez utóbbihoz az úgynevezett keretszerződést kell megkötni a szolgáltatóval. E dokumentumban egyúttal rendelkezni kell minden olyan eszközről, amely a fizetési számla kezelésére szolgál: ilyen készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül a bankkártya is. Ezzel az ügyfél számára könnyebbé válik, hogy különböző fizetési megbízásokat teljesítsen a fizetési számlára vonatkozóan.

Épp emiatt van az a gyakorlatban, hogy amikor a fogyasztók egy pénzforgalmi szolgáltatóval szerződnek, egyszerre több szerződést is megkötnek. Aláírják egyrészt magát a keretszerződést, emellett pedig az annak részét képező bankkártya-szerződést is. Előbbi tartalmazza magára a fizetési számla használatára vonatkozó feltételeket, annak díjait, a másik dokumentumban pedig külön a bankkártya-használat feltételeit rendezik.

Ennek megfelelően mindkét szerződés kapcsán a megfelelő tudatosságot szükséges nyújtani, mivel azok aláírásával szükségszerűen fizetési kötelezettséget vállal a leendő ügyfél.