Az eljárás a fogyasztó kérelmére indul, akinek kérelmét és az ahhoz tartozó bizonyítékokat a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) rendelkezésére kell bocsátani, melyre többféle lehetőség is van.
Ezt követően a PBT megvizsgálja, hogy a fogyasztói beadvány teljes-e és tartalmazza-e a kötelező tartalmi elemeket, bizonyítékokat. Ha ennek alapján hiánypótlásra van szükség, akkor írásbeli felhívást intéznek a fogyasztó felé. Amennyiben ezt pótolja, úgy az eljárás folytatódik tovább a maga rendjében, ha nem, akkor elutasítják a kérelmet.
Amennyiben nem volt szükség az ügyben hiánypótlásra vagy a fogyasztó azt megfelelően pótolta, akkor a PBT felszólítja a pénzügyi szolgáltatót arra, hogy nyilatkozzon az ügyre vonatkozóan és szintén küldje meg a bizonyítékait. Fontos tudni, hogy a pénzintézetet együttműködési kötelezettség terheli, azaz köteles teljesíteni azt a megkeresést, amelyet a PBT-től kap, sőt a későbbi meghallgatáson is részt kell vennie személyesen. Az együttműködési kötelezettség megsértése esetén számolhat azzal, hogy mulasztását a PBT jelenti a Magyar Nemzeti Banknak, amely ilyenkor fogyasztóvédelmi eljárást indít. Ebben az esetben pedig a szolgáltató akár több millió forintos bírsággal számolhat. Mindezek miatt is van az, hogy a pénzintézetek a gyakorlatban maradéktalanul teljesítik az említett együttműködési kötelezettségüket, így például 2014-ben egyszer sem volt arra szükség, hogy a PBT fogyasztóvédelmi eljárás indítását kezdeményezze a Magyar Nemzeti Banknál.
Miután a pénzügyi szolgáltató a PBT felhívására teljesítette a megkeresést, és megküldte az üggyel kapcsolatos álláspontját, egyéb nyilatkozatait, valamint bizonyítékait csatolta (azaz válasziratot küldött), a pénzügyi fogyasztói jogvitával érintett felek már a kitűzött meghallgatáson találkoznak.
A meghallgatásokra a fővárosban kerül sor a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyén. Ha esetleg a fogyasztó nem tudna részt venni azon, akkor meghatalmazhat bárkit, hogy érdekeit képviselje. A pénzügyi szolgáltatók rendszerint részt vesznek személyesen is a meghallgatáson, a már említett együttműködési kötelezettség miatt.
A meghallgatáson a felek mellett jelen van természetesen a PBT eljáró tanácsa, amely állhat egy- vagy három tagból. Az eljáró tanács vezeti a meghallgatást és mondhatjuk, személyesen is közvetít a felek között annak érdekében, hogy egyezség létrehozatalára kerüljön sor.
Amennyiben mégsem sikerül egyezséget elérni, akkor is érdemi döntés születik a meghallgatáson, amelyet szóban hirdetnek ki. Ennek eredményeként az eljárás megszüntetésre kerülhet, megalapozott fogyasztói kérelem esetében viszont kötelezést tartalmazó határozatot vagy ajánlást hoz a PBT: ez attól függ, hogy a pénzügyi szolgáltató elfogadta-e magára nézve kötelezőként a Testület döntését.
A döntés szóbeli kihirdetését követően a felek megkapják a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet, majd néhány hét leteltét követően magát az írásba foglalt határozatot is, indokolással együtt.
Ha a fogyasztó vagy a szolgáltató esetleg valamilyen elírást lát a kézhez vett döntésben, úgy kérheti annak kijavítását vagy épp annak adott részéhez értelmezést is kérhet: amennyiben ez tényleg indokolt, azt meg is kapja.
Meglehet, hogy a panaszos nem elégedett magával a döntéssel, ha ez így van, akkor bizonyos esetekben (például ha valamilyen eljárási hiba történt) a bírósághoz fordulhat. Fontos tudni, hogy ugyanez a jog a pénzügyi szolgáltatót is megilleti, sőt utóbbi akkor is pert indíthat, ha a döntés nem felel meg a jogszabályoknak. Az említett jogorvoslati lehetőségeknek viszont csak és kizárólag az ajánlással, valamint a kötelezést tartalmazó határozattal szemben van helye.
Amennyiben a fogyasztó nem fordult jogorvoslattal a PBT döntése ellen, akkor köteles később visszajelezni arról, teljesítette-e azt a pénzügyi szolgáltató. Ajánlás esetében, ha erre nem került sor, akkor az nyilvánosságra hozatalra kerül. Ha pedig kötelezést tartalmazó határozatról volt szó, de azt nem teljesítette a szolgáltató, akkor a fogyasztó kikényszerítheti jogi úton a döntést, azaz kérheti az illetékes járásbíróságtól a döntés végrehajtási záradékkal való ellátását. Ugyanez igaz a nem teljesített egyezség esetében is.
Végül, de nem utolsósorban fontos szólni arról, hogy a fogyasztó bármikor fordulhat bírósághoz az egyéni kérelme érvényesítése iránt, akár a PBT eljárása alatt vagy azt követően, ha inkább ettől reméli az ügy megoldását.