A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárásában maradéktalanul érvényesülnek azok az európai uniós követelmények, amelyek az alternatív vitarendezési fórumok kapcsán meghatározásra kerültek. A PBT ugyanis az említett fórumok közé tartozik, e szerint legfőbb szerepe az, hogy a vitával érintett felek olcsón, gyorsan, hatékonyan rendezzék a közöttük lévő konfliktust és ne kelljen bíróságra menniük.
Az ilyen szervezetek eljárásának több különböző alapelvnek meg kell felelniük, ezek a következőek:
Ezen alapelv szerint a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató közötti vita (pénzügyi fogyasztói jogvita) rendezésére irányuló eljárás során a Pénzügyi Békéltető Testület döntései pártatlanul kerülnek meghozatalra és az eljáró tanács tagjai kizárólag a törvények előírásainak vannak alárendelve: ezeket betartva és a konkrét ügy kapcsán rendelkezésre álló bizonyítékokat figyelembe véve hozzák meg a határozatokat. Ugyanakkor e függetlenség nem csupán a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók közötti, hanem a jogvitával érintett szolgáltatók egymás közötti viszonyában is megnyilvánul. Ezzel együtt maga a PBT is verseny- és szektor semleges.
A rendszer átláthatóságának elve azt jelenti, hogy a pénzügyi fogyasztói jogvitával érintett feleket, azaz a fogyasztókat és a pénzügyi szolgáltatókat, illetve magát a közvéleményt is folyamatosan tájékoztatja a Testület az eljárásáról a működés transzparens jellege érdekében. E tevékenysége részeként üzemelteti internetes honlapját, amelyen eljárásrendje, valamint az egyéb, PBT működésével kapcsolatos információk folyamatosan elérhetőek, a meghozott döntésekkel együtt.
Ennek az alapelvnek a lényege az, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárás során mindkét érintett félnek biztosítja azt, hogy álláspontjukat az adott ügy kapcsán kifejtsék, a másik fél érvelését megismerjék, egyúttal arra reagálhassanak is.
A fogyasztók számára a Pénzügyi Békéltető Testület valós alternatívát jelent a pénzügyi fogyasztói jogvita békés rendezésére. Ehhez kapcsolódóan ennek az alapelvnek a célja, hogy a fogyasztó számára előnyös legyen az a választás, amely alapján nem a bíróságot vagy épp a közvetítői eljárást választja a vita rendezésére.
Az említett előnyök közé tartozik, hogy nem kötelező az eljárásban a felek számára a jogi képviselet, egyúttal a költségmentesség biztosított. Ezzel együtt az eljárási határidők rövidek, amely annak gyorsaságát segíti. Végül, de nem utolsósorban megemlítendő, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltató minden olyan magatartása kapcsán, amely veszélyezteti az eljárás hatékonyságát, kihasznál minden olyan rendelkezésére álló eszközt, amelyet számára a törvény biztosít.
A jogszerűség elve szerint a fogyasztó – még ha igénybe is veszi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását – nincs elzárva attól, hogy később a pénzügyi szolgáltatóval szemben fennálló igényét bírósági, illetve egyéb úton próbálja meg érvényesíteni. Lényeges, hogy e jogáról a PBT már az eljárás során is tájékoztatja a fogyasztót.
A pénzügyi szolgáltatók számára lehetőség van úgynevezett alávetési nyilatkozatot tenni a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban. Ez az alapelv épp ezzel kapcsolatos: mivel alávetési nyilatkozat esetében a PBT kötelező erejű döntést hozhat a szolgáltatóval szemben, ezért ennek kötőereje csak akkor állhat fenn a vállalkozás vonatkozásában, amennyiben erről tájékoztatást kapott és azt el is fogadta.
A fogyasztó szemszögéből nézve pedig a szabadság elve azt jelenti: ha a fogyasztó esetlegesen nem elégedett a Pénzügyi Békéltető Testület döntésével, úgy azzal szemben bírósági úton élhet jogorvoslattal (ugyanez igaz a szolgáltató vonatkozásában is). Ezzel együtt a szabadság elve összefüggésbe hozható a jogszerűség elvével: egyúttal azt is jelenti, hogy a fogyasztó a PBT-n kívül bírósághoz is fordulhat közvetlenül a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezése érdekében.
A képviselet elve alapján a fogyasztónak lehetősége nyílik arra, hogy a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárás során képviselőt vegyen igénybe. E szerint más természetes személyt vagy épp egy ügyvédet is felkérhet arra, hogy képviseletét ellássa a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: ez csupán lehetőség, nem csupán kötelezettség, így a kérelmező saját magát is képviselheti.