Érdemes szemügyre venni néhány példát is a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatából, amelyek jól szemléltetik, hogy mikor és milyen esetekben, hogyan avatkozik be az MNB a pénzügyi szolgáltatások piacába.
- A hitelintézeti szektor 2014-es vizsgálata – közel kétmilliárd forint összegű bírság került kiszabásra
A Magyar Nemzeti Bank nem csak a fogyasztók bejelentései alapján, hanem önállóan is, hivatalból vizsgálja azt, betartják-e a pénzügyi szolgáltatók a rájuk vonatkozó kötelező előírásokat. 2014-ben például a teljes hitelintézeti szektor átfogó vizsgálatára került sor. Jól mutatja a vizsgálat terjedelmét, hogy nem egy, hanem összesen négy szakaszban hajtották azt végre és ennek során összesen 142 pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott valamilyen felügyeleti intézkedést az MNB. Ennek során pedig összesen 1.86 milliárd forintos bírságot szabott ki.
A tipikus szabálytalanságok között volt például az, hogy a hitelintézetek a fogyasztók számára kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint két hónappal hirdették meg, ezzel pedig megszegték a törvényi előírásokat.
További alapul szolgált az intézkedések alkalmazására az a visszás eset, amellyel a Magyar Nemzeti Bank visszatérően találkozott. Ez ismét a fogyasztók számára kedvezőtlen szerződésmódosításhoz kapcsolódik: ilyenkor ugyanis a fogyasztókat a módosítás hatályba lépése előtt legalább két hónappal tájékoztatni kell arról is, hogy a szerződést ingyenesen felmondhatják. Sok esetben megsértették a pénzügyi szolgáltatók ezt a rendelkezést, mint kiderült.
Újabb gyakori szabálytalanság volt, hogy a kedvezőtlen szerződésmódosításra okot adó körülményről elmulasztották tájékoztatni az ügyfeleket. Emellett több pénzforgalmi szolgáltató az egyoldalú és a fogyasztó számára kedvezőtlen szerződésmódosítást úgy hajtotta végre, hogy új díjat vezetett be: holott erre nem lett volna törvényi lehetősége.
Az elmúlt időszakban a média több olyan esetről számolt be, hogy például egy hitelszövetkezethez vagy takarékszövetkezethez felügyeleti biztosokat rendeltek ki vagy egyenesen visszavonták az adott pénzügyi szolgáltató engedélyét. Erre általában amiatt kerül sor, mivel az érintett szolgáltatónál veszélybe kerülnek a betétesek, tulajdonosok, hitelezők érdekei. Ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank beavatkozik, mivel az egyik legfőbb feladata, hogy megóvja a pénzintézetnél elhelyezett betétesek és az említett, további érintett személyek érdekeit, valamint a hitelintézet tőkehelyzetét. Egyúttal elsődleges cél ilyenkor a pénzügyi szolgáltató jogszerű működésének szavatolása is.
Ekkor általában az egyik tipikus intézkedés az, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti biztosokat rendel ki a pénzügyi szolgáltatóhoz és az MNB szakemberei veszik át az irányítást a szolgáltatónál. Az egyik közelmúltban történt esetben a biztosok kirendelése mellett az is szükségessé vált, hogy az intézkedés időtartama alatt ügyfelenként 5 millió forintban korlátozzák a betétben kifizethető pénzösszegeket. Emellett sor került további olyan beavatkozásra, amelynek eredményeként a pénzügyi szolgáltató tartozásainak kifizetésére fordítható keretet maximálták. Ezzel együtt is az intézkedés időtartamára megtiltotta az MNB azt a szolgáltató számára, hogy hitelt és pénzkölcsönt nyújtson a fogyasztóknak, azaz ne vállalhasson olyan további fizetési kötelezettséget, amely veszélyeztetné a hitelintézet saját vagyonát és annak további csökkenését eredményezné. Ehhez kapcsolódott szintén, hogy az érintett szolgáltató még kezességet, valamint bankgaranciát sem vállalhatott.
Az említettek csupán példák az intézkedésekre. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a biztosok kirendelése már nem elég, hanem az MNB kénytelen visszavonni egy pénzügyi szolgáltató engedélyét is, mivel máshogy már nem lehet megvédeni az ügyfelek érdekeit. Ilyen esetben a fogyasztók, akik betéttel rendelkeznek az érintett hitelintézetben, az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) kapnak kártalanítást százezer euró összeg, azaz körülbelül harmincmillió forint erejéig.
- Példa a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra – amikor a követeléskezelő agresszívan lépett fel a követelések behajtása érdekében
A Magyar Nemzeti Bank azt is vizsgálja, hogy a pénzügyi szolgáltató betartják-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezéseket és határozottan lép fel, ha azok megsértését tapasztalja.
Előfordult például olyan eset, amikor egy pénzügyi szolgáltató, amely követeléskezeléssel foglalkozott, több mint hatvanezer fogyasztónak küldött ki körülbelül 102.000 alkalommal különböző sms-eket az ügyfelei mobiltelefonjára. Így próbálta behajtani a fogyasztók tartozásait és a telefonos üzenetekben többek közt ilyen, fenyegető tartalmú felszólításokat közölt:
- „a jogi eljárás elkerülése végett fizessen határidőre”,
- „szeretné, ha önnel szemben kényszerintézkedéseket foganatosítanánk?”
- „saját érdekében azonnali visszahívását várom”.
A Magyar Nemzeti Bank részletesen kivizsgálta az esetet, amelynek alapján megállapításra került, hogy a pénzügyi szolgáltató a fenti magatartásával agresszív kereskedelmi gyakorlatot valósított meg. Ezt a vonatkozó előírások büntetik, ezért a pénzügyi szolgáltatóra tízmillió forintos felügyeleti bírságot szabott ki.