A Fővárosi Törvényszék 2015. május 28-i nem jogerős ítéletében teljes egészében érvénytelennek minősítette a Magyar Cetelem Bank Zrt.-nek, május 29-i nem jogerős ítéletében az AEGON Magyarország Hitel Zrt.-nek, június 2-án pedig a BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezetnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közérdekű kereseteiben kifejtett álláspontja szerint tisztességtelen szerződéses kikötéseit.

Az MNB törvényi felhatalmazás alapján azért adott be közérdekű kereseteket, hogy a bíróság állapítsa meg: a perrel érintett intézmények 2010. november 26-át követően közzétett, fogyasztókkal megkötött forint vagy deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződéseinél, pénzügyi lízingszerződéseinél alkalmazott általános szerződési feltételei (ÁSZF) vagy a korábban közzétett ÁSZF-ek ezt követő módosításai – tehát a keresetekben kifogásolt, az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések – tisztességtelenek, s ezért érvénytelenek. Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettsége keletkezik valamennyi olyan fogyasztó esetében, amelyeknél az adott kikötést alkalmazták. Az eljárást tehát az érintett ügyfeleknek nem kell külön kérniük, azokat a fogyasztók nevében indítja el a jegybank.

Az MNB korábban adatszolgáltatást kért be valamennyi érintett pénzügyi intézménytől arra vonatkozóan, azoknál sor került-e 2010. november 27. és 2014. július 19. között egyoldalú kamat-, díj- vagy költségemelést eredményező szerződésmódosításra. Ez alapján a jegybank 16 intézmény esetében döntött a közérdekű per megindításáról. Időközben azonban az MKB-Euroleasing Autóhitel Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. és az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. – más, korábban így határozó pénzügyi intézményekhez hasonlóan – úgy döntött: önkéntesen alávetik magukat az adott időszakra és hiteltípusokra vonatkozó, a fogyasztókkal szembeni elszámolásnak. Így a keresetekkel érintett intézmények száma 14-re csökkent.

Ha utólagosan – 2016. december 31-ig megindított eljárásában – olyan információ jut az MNB birtokába, amely szerint valamelyik pénzügyi intézmény valótlanul nyilatkozott arról, hogy nem emelt egyoldalúan kamatot, díjat, költséget, a jegybank kötelezni fogja az érintett intézményt a perindításhoz szükséges kivonatok benyújtására, és utólagosan közérdekű pert indíthat ezen piaci szereplővel szemben.