«

»

Elszámolási törvény – a legfontosabb tudnivalók

Már 2014. július 26. napján életbe lépett az „elszámolási törvény” legtöbb rendelkezése. Ez többek közt azokat a fogyasztókat érinti, akikkel szemben a bankoknak a hitelszerződésben rögzített árfolyamrés semmissége és a kamatok, költségek, díjak egyoldalú módosításának tisztességtelensége miatt el kell számolniuk. Az alábbiakban megtekinthetőek az elszámolási törvénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók.

Mely fogyasztókat érinti a törvény?

Az elszámolási törvény nem érint minden fogyasztót. Azokra a magánszemélyekre vonatkozik, akik 2004. május 1. napja és 2014. július 19. napja között kötöttek és 2009. július 26. napját követően még rendelkeztek, vagy rendelkeznek devizaalapú-, forint alapú-, deviza hitellel, kölcsönszerződéssel vagy pénzügyi lízingszerződéssel. Kiterjed a törvény hatálya továbbá azokra a követelésekre, amelyek 2009. július 26. előtt még nem évültek el, az adós halála esetén annak örökösére, továbbá azokra a fogyasztókra is, akik korábban beléptek az árfolyamgát rendszerébe vagy akik éltek a végtörlesztés nyújtotta lehetőséggel.

Nem vonatkozik a törvény a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó kölcsönszerződésekre, illetve az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú kölcsönszerződésekre.

Ha a fogyasztó ingatlanát már megvásárolta a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.), akkor az elszámolás már nem közötte és a pénzügyi szolgáltató között fog megvalósulni, hanem arra utóbbi és a NET Zrt. között kerül sor. 

Mire figyeljenek különösen az érintett fogyasztók?

Előfordulhat, hogy egy fogyasztó már semmilyen kapcsolatban nem áll a hitelezőjével, azaz azzal a pénzügyi szolgáltatóval, amellyel korábban szerződése volt. Ez lehet például amiatt, hogy a szerződés már megszűnt. Ilyen esetben is a fogyasztó érintett lehet az elszámolásban: nagyon fontos ezért, hogy az ügyfél adatai helyesen szerepeljenek a szolgáltatónál, azokat mindenképpen egyeztesse, írásban! Ez igaz abban az esetben is, ha még „élő” szerződésről van szó.

Azért bír nagy jelentőséggel az adategyeztetés, mert meglehet, valamilyen ok folytán a pénzügyi szolgáltató nyilvántartásában nem szerepel jól a fogyasztó neve, levelezési vagy egyéb értesítési címe, ekkor pedig maga a pénzügyi szolgáltató által elkészített elszámolás sem jut el hozzá. Következésképp azt sem tudja meg, hogy egyáltalán jár-e neki visszatérítés az elszámolás alapján.

A pénzügyi szolgáltatótól kapott tájékoztatókat minden esetben alaposan át kell tanulmányozni, kérdés esetén keresse fel a pénzügyi intézmény ügyfélszolgálatát! Ez különösen igaz az elszámolással összefüggésben kapott levelekre, hiszen ezek tartalmazzák azokat a fontos instrukciókat, mit kell tennie a fogyasztónak ahhoz, hogy visszakapja a neki jogosan járó összeget a bankjától.

A legfontosabb teendők, hogy a fogyasztó megkapja az elszámolást

Amennyiben a fogyasztó ellenőrizte jogosultságát a pénzügyi szolgáltatónál és sor került annak egyeztetésére, hogy a rendszerben jól szerepelnek-e az adatai, akkor már nincs más teendője, az elszámolást meg kell, hogy kapja.

Abban az esetben, ha a fogyasztó kölcsönszerződése kedvezményes végtörlesztés következtében szűnt meg a fogyasztónak kifejezetten és külön kérnie kell írásban, hogy vele a pénzügyi szolgáltató számoljon el. Erre egy hónap áll rendelkezésére: az írásos kérelmet 2015. március 1. napja és 2015. március 31. között szükséges beadnia a pénzügyi intézményhez.

Szintén a fogyasztónak kell kérnie az elszámolás készítését abban az esetben, ha a szerződése már megszűnt és erre 2009. július 26-án vagy ezt megelőzően került sor. Ekkor a fogyasztó teendője, hogy a szerződésben szereplő pénzügyi szolgáltatóhoz írásos kérelemmel fordul az elszámolás elkészítése kapcsán.

Előfordulhat olyan eset is, hogy a pénzügyi szolgáltató a fogyasztóval szembeni követelését (azaz a tartozását) már engedményezte, azaz „eladta” egy követeléskezelőnek. Ekkor a követeléskezelőtől kell igényelni az elszámolás megküldését, szintén írásban.

Határidők, amelyekre ügyeljen a fogyasztó!

Az elszámolási törvény alapján a pénzügyi szolgáltatókat elszámolási kötelezettség terheli: ugyanakkor erre nem egyszerre kerül sor, hanem az érintett fogyasztókat különböző időszakban értesítik az elszámolás elkészültéről. Az értesítések kézbesítésére 2015. március 1. és 2015. november 30. napja között kerül sor.  Ugyanakkor ez az időszak átfogó és ezen belül is több olyan határidő szerepel, amelyet érdemes figyelemmel kísérni.

  1. Ha a fogyasztó deviza alapú (azaz devizában nyilvántartott és forintban törlesztett) kölcsönt vett fel, akkor számára a pénzügyi szolgáltató az elszámolásról szóló értesítést 2015. március 1. és 2015. április 30. napja között köteles megküldeni. Egy kivétel érvényesül ekkor: ha az ügyfél szolgáltatója polgári pert kezdeményezett az iránt, hogy szerződéses feltételei nem voltak tisztességtelenek és ennek a bírósági eljárásnak a befejezésére 2015. március 1. napját követően kerül sor. Ebben az esetben az elszámolást attól a dátumtól számított hatvan napon belül kell postára adni, hogy az említett eljárást befejező határozat jogerőre emelkedik.
  2. Ha a fogyasztó által felvett hitel forint alapú vagy deviza (tehát devizában nyilvántartott és devizában törlesztett) kölcsön, akkor a pénzügyi szolgáltató 2015. augusztus 1. és 2015. szeptember 30. között köteles postára adni az elszámolást.

Ilyenkor is van azonban egy kivétel, ha a fogyasztó pénzügyi szolgáltatója bírósághoz fordult szerződési feltételei tisztességesnek vélt volta miatt, és a vonatkozó bírósági eljárás befejezésére csak 2015. augusztus 1. napját követően kerül sor. Ekkor az elszámolást a pénzügyi szolgáltatónak az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésének napját követő hatvan napon belül kell postára adnia.

  1. Amennyiben a fogyasztó élt a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével – és írásban kérte az elszámolást (ez a feltétele annak, hogy a pénzügyi szolgáltató megküldje azt) -, akkor azt legkésőbb 2015. november 30-ig kell megküldeni a fogyasztó részére.
  1. Amennyiben az elszámolást a fogyasztó egy követeléskezelőtől kérte (mivel az „eredeti” pénzügyi szolgáltató, amellyel szerződést kötött, a követelést eladta), akkor az elszámolást a követeléskezelő attól a dátumtól számított harminc napon belül köteles elkészíteni és megküldeni, amikor a fogyasztó a vonatkozó kérelmet benyújtotta.

A fenti esetekben említett bírósági eljárások eredményének a fogyasztók utána nézhetnek mind a pénzügyi szolgáltatók internetes honlapján, és személyesen is tájékozódhatnak a bankfiókokban. Érdemes a pénzügyi szolgáltatók weblapjait folyamatosan figyelemmel kísérni!

A fogyasztó teendői az elszámolás kézbesítése után

Miután a fogyasztó kézhez kapta az elszámolást, akkor a teendői aszerint különülnek el, hogy annak tartalmával egyetért-e vagy sem. Amennyiben igen, úgy azokat az írásos utasításokat kell követnie, amelyeket az elszámolással egyidejűleg megkapott a pénzügyi szolgáltatótól.

Ha nem ért egyet az elszámolás tartalmával (amelyet postai úton, tértivevénnyel küldenek meg), akkor panasszal kell élnie a szolgáltatónál a kézhezvételt követő harminc napon belül. Fontos, hogy panaszt csak írásban tehet. Az a fogyasztó, aki elmulasztja az említett harminc napos határidőt, később nem élhet panasszal. Ezt követően ugyanis a pénzügyi szolgáltató automatikusan elutasítja a kérelmet. Ha a fogyasztó nem tudja eldönteni a kapott tájékoztató alapján, hogy elfogadja-e az elszámolás tartalmát, akkor kérje mindenképp a pénzügyi szolgáltatótól a kapcsolódó levezetés megküldését. A szolgáltatónak kötelessége a rendelkezésére bocsátania minden olyan adatot, amely ahhoz szükséges, hogy a fogyasztó számszakilag ellenőrizni tudja az elszámolást, és hogy az adatokat beazonosíthassa, értelmezhesse.  

A panaszt a pénzügyi szolgáltató a beérkezéstől számított hatvan napon belül köteles megválaszolni.

Hogyan értesíti az ügyfelet a pénzügyi szolgáltató az elszámolás eredményéről? 

A pénzügyi szolgáltató tértivevényes postai levél útján értesíti azokat a fogyasztókat, akikkel szemben elszámolási kötelezettsége van. Emellett köteles tájékoztatást nyújtani, hogy a vonatkozó szerződéstípusba tartozó minden ügyfél részére az elszámolást megküldte, ezt egyrészt valamennyi fiókjában kifüggeszti, valamint közzéteszi internetes honlapján is a megküldéstől számított tizenöt napon belül.

Kell bármit fizetni a fogyasztónak az elszámolásért? 

Az elszámolásért akkor kell csak fizetni, ha olyan fogyasztói kölcsönszerződésről van szó, amely kedvezményes végtörlesztés miatt szűnt meg, és a fogyasztó ezzel kapcsolatosan kéri az elszámolás elkészítését. Ilyenkor ennek díja 10.000 Ft (kivétel, ha a fogyasztó igazolja a pénzügyi szolgáltató felé azt, hogy a kedvezményes végtörlesztés forint alapú hitelkiváltással történt). Azonban, ha a pénzügyi szolgáltató az elszámolás eredményeként azt állapítja meg, hogy tartozik a fogyasztónak, akkor a befizetett 10.000 Ft visszajár.

Hogyan számítják ki a túlfizetéseket? 

Azt, hogy mekkora a fogyasztó túlfizetése, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett képlet segítségével számítja ki a pénzügyi intézmény. Ezt kell alkalmazni a folyósított kölcsönösszeg és az MNB hivatalos devizaárfolyamán vagy a pénzügyi szolgáltató által alkalmazott deviza középárfolyamán átszámított kölcsönösszeg közötti árfolyamkülönbözetre (árfolyamrés), valamint a ténylegesen kifizetett és az MNB hivatalos devizaárfolyamán, vagy a pénzügyi szolgáltató által alkalmazott deviza középárfolyamán átszámított törlesztőrészletek közötti különbségre.

Ugyancsak az MNB által meghatározott képletet kell alkalmazni a semmis, egyoldalú szerződésmódosítás alapján kifizetett törlesztőrészlet és az ennek (azaz az alkalmazott kamat-, költség-, és díjemelés) figyelmen kívül hagyásával megállapítható törlesztőrészlet különbözetének kiszámítására. Azon fogyasztói követeléseket, amelyek összege meghaladja az esedékessé vált és lejárt tartozásokat, úgy kell elszámolni, mintha a fogyasztó előtörlesztett volna. Magát a jóváírandó összeget először a költségre számolják el, ezt követi a kamat és végül a tőketartozás. Azonban a pénzügyi szolgáltatónak lehetősége van ettől az elszámolási sorrendtől eltérni, de csak a fogyasztó javára.

Azon fogyasztói követelések esetén, amelyek árfolyamgáttal érintett fogyasztói szerződésekből származnak, az esedékessé vált és lejárt tartozásokat kell először elszámolni, azt követően a gyűjtőszámlahitel terhére, esetleges fennmaradó rész esetén pedig annak a devizakölcsönnek a terhére kell számolni, amelyhez maga a gyűjtőszámla is kapcsolódik. 

Mire ügyeljen a fogyasztó, ha panasza van? 

  1. Ha a fogyasztó vitatja az elszámolást, akkor nagyon fontos, hogy erre vonatkozóan írásos panaszát legkésőbb az elszámolás kézbesítésétől számított harminc napon belül megadja a pénzügyi szolgáltatónál. Amennyiben nem tud panasszal élni például betegség miatt, akkor az akadályozó körülmény megszűnésétől számított 30 napon belül, illetve a vonatkozó feltételek fennállása esetén legkésőbb 120 napon belül kell eljuttatnia panaszát a pénzügyi szolgáltatóhoz. Ez esetben igazolnia kell azt is hitelt érdemlő módon, hogy akadályoztatva volt a panasz megtételekor.
  1. Amennyiben az az eset állna fenn, hogy a fogyasztó magát az elszámolást nem tudta átvenni (mert a küldemény érkezéséről szóló értesítőt nem kapta meg, vagy elköltözött a bejelentett címről), esetleg a kézbesítés akadályba ütközött, azonban időközben értesült arról, hogy a szolgáltató neki megküldte az elszámolást, úgy az erről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb 2015. december 31-ig szükséges beadni írásos panaszát.
  1. Előfordulhat az is, hogy a fogyasztó úgy gondolja, hogy a pénzügyi szolgáltatónak el kellett volna vele számolnia, azonban mégsem kapott semmilyen értesítőt. Ekkor panaszával meg kell várnia azt, amíg a pénzügyi szolgáltató kiértesíti az elszámolásról minden ügyfelét, és ezt közzéteszi az internetes honlapján.

Ha ilyenkor úgy véli, hogy kellett volna kapnia elszámolásról szóló levelet, azonban erre nem került sor, akkor az internetes közzétételt követő hatvan napon belül szükséges a panaszt erre vonatkozóan megtenni a pénzügyi szolgáltatónál. E kérdés megítélésében a fogyasztó segítségére van az, hogy a szolgáltató internetes honlapján a hirdetményeket aszerint teszi közzé, hogy mely hiteltípus vonatkozásában került már sor valamennyi érintett ügyfél kiértesítésére.

Ebben az esetben, ha a fogyasztó amiatt mulasztja el a jelzett hatvan napot, mert akadályoztatva volt, akkor a panaszt az akadály megszűnésétől számított harminc napon belül kell benyújtania. Van egy olyan határidő is, amire szintén mindenképp figyelni szükséges: legkésőbb ugyanis 2015. december 31-ig lehet benyújtani a panaszt! Ha pedig az az eset fordulna elő, hogy a pénzügyi szolgáltató 2015. december 31. után teszi csak közzé a vonatkozó, kiértesített fogyasztókat tartalmazó listát, akkor a panaszt legkésőbb a honlapon történő közzétételt követő 60. napig lehet benyújtani.

Fontos, hogy ha a fentiek szerint a fogyasztó bármilyen okból akadályoztatva lenne, úgy rögtön egyeztessen a pénzügyi szolgáltatóval. Ha ugyanis a fenti határidőket elmulasztja, akkor a panasz automatikusan elutasításra kerül.

  1. Amikor az elszámolást a fogyasztó megkapja kérheti a pénzügyi szolgáltatótól az elszámolás részletes levezetésének megküldését, ekkor ezt öt munkanapon belül az ügyfél rendelkezésére kell bocsátani. Ez pedig azért fontos, mivel épp ez a részletes elszámolás bír többek közt jelentőséggel a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárásában, a fogyasztó PBT-hez benyújtott kérelme ezen fog alapulni. Ennek segítségével tudja ugyanis ellenőrizni, hogy a pénzügyi szolgáltató az elszámolás során vétett-e bármilyen hibát.

Hova lehet fordulni, ha a fogyasztó panaszát a pénzügyi szolgáltató elutasította?

Ha a pénzügyi szolgáltató a fogyasztó panaszát elutasítja, és utóbbi ezt nem fogadja el, akkor a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárását kezdeményezheti a panaszra adott válasz kézbesítését követő harminc napon belül.

Előfordulhat, hogy esetleg a fogyasztó valamilyen okból akadályoztatva van és emiatt nem tudja határidőben megindítani az eljárást. Ekkor az akadály megszűnésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb a pénzügyi szolgáltató panaszra adott válaszának kézbesítésétől számított hat hónapon belül kell az eljárást kezdeményeznie. Ilyenkor viszont már hitelt érdemlően igazolnia szükséges azt, hogy akadályoztatva volt és emiatt nem tudta betartani az eredeti, harminc napos határidőt. Erről külön nyilatkozni kell és az ezt igazoló iratokat is mellékelni szükséges.

A Pénzügyi Békéltető Testülethez három esetben fordulhat a fogyasztó olyan ügy kapcsán, amelynek tárgya a pénzügyi szolgáltatótól kapott elszámolás.

  1. Ha a fogyasztó szerint a pénzügyi szolgáltató az elszámolás során számolási hibát vétett, például helytelen adatokkal számolt. Ilyenkor a vonatkozó kérelemben le kell írni pontosan, hogy melyik adat hibás és miért.
  1. Ha a fogyasztó úgy véli, hogy a pénzügyi szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége áll fenn a kettejük közötti kölcsönszerződés vonatkozásában, viszont ennek teljesítésére nem került sor. Ekkor a Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni azért, hogy kötelezze a szolgáltatót az elszámolás elkészítésére. Ekkor az eljárásban a fogyasztónak kell bebizonyítani azt, hogy valóban terheli ilyen kötelezettség a szolgáltatót, és ezt okiratokkal szükséges alátámasztania. A PBT eljárásának megindítására akkor is van lehetőség, ha a fogyasztó úgy gondolja: követelése nem évült el a 2009. július 26-át megelőzően megszűnt szerződés kapcsán, viszont ezt az állítást a pénzügyi szolgáltató vitatja.
  1. Ha a fogyasztó ugyan benyújtotta panaszát az elszámolással kapcsolatosan a szolgáltatóhoz, azonban utóbbi elutasította azt arra hivatkozva, hogy a panasz megtételével elkésett. Ilyenkor a kérelemben azt kell igazolni, hogy a panasz nem volt elkésett, és ezért a pénzügyi szolgáltatónak a kifogással érdemben lett volna szükséges foglalkoznia, és kivizsgálnia. Azaz a fogyasztónak azt kell bizonyítani, hogy határidőben megtette panaszát és ezt okirattal szükséges igazolnia.

A fentiek kapcsán fontos, hogy a fogyasztók ne mulasszák el először közvetlenül a pénzügyi szolgáltatónak benyújtani a vonatkozó kifogást, mivel csak akkor fordulhatnak a Pénzügyi Békéltető Testülethez, ha ez az egyeztetési kísérlet eredménytelen volt.

Mikor dönt az elszámolással kapcsolatos ügyben végül a bíróság?

A Pénzügyi Békéltető Testület döntését követően, ha azzal a fogyasztó mégsem elégedett, akkor polgári nemperes eljárást kezdeményezhet. Ezt viszont csak akkor teheti meg, ha korábban már kérelemmel fordult a Pénzügyi Békéltető Testülethez.

A Pénzügyi Békéltető Testület döntésének megváltoztatása iránt a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet jogorvoslatot kérni. Ha esetleg a fogyasztó ekkor akadályoztatva volt, úgy bírósághoz kell fordulnia az akadály megszűnésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb 2016. október 31-ig.

A fogyasztónak a bírósághoz benyújtott, Pénzügyi Békéltető Testület döntésének megváltoztatására irányuló kérelme háromféle dolog megállapítására irányulhat.

  1. A pénzügyi szolgáltató által küldött elszámolás helytelen adatot, számítási hibát tartalmazott és emiatt kéri a pénzügyi szolgáltatónak a helyes elszámolás végrehajtására vonatkozó kötelezését.
  1. A pénzügyi szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége állt fenn, azonban ezt mégsem teljesítette: ilyenkor a beadvány a kötelezettség teljesítésére vonatkozhat.
  1. A pénzügyi szolgáltató hivatkozásával ellentétben a panasz mégsem volt elkésett, akkor a kereset a panaszeljárás lefolytatására való kötelezésre irányulhat.
  1. Végződhet ugyanakkor azzal is a PBT eljárása, hogy a fogyasztó kérelmétől eltérően állapítja meg a helyes elszámolást. Ekkor a fogyasztó kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a PBT elszámolása helytelen adatot, illetve számítási hibát tartalmaz, továbbá, hogy ennek alapján állapítsa meg a bíróság a helyes elszámolást, és kötelezze a pénzügyi szolgáltatót ennek végrehajtására.

A polgári nemperes eljárás kapcsán során kizárólag olyan tényre, körülményre vagy számítási hibára lehet hivatkozni, amelyet a fogyasztó már a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban is előterjesztett. A nemperes eljárás lefolytatására a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság az illetékes, a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén ez a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A beadványt a bírósághoz kell címezni és a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell beadni közvetlenül, ezt a PBT fogja továbbítani a bíróságnak.

Kivel kell elszámolnia a pénzügyi intézménynek, ha a fogyasztó már elhalálozott? 

Amennyiben az adós rendelkezett hitellel, azonban időközben elhalálozott, akkor a pénzügyi intézménynek az örökössel kell elszámolnia. Ebben az esetben az örökösnek be kell jelentenie a pénzügyi intézmény számára azt, hogy hagyatéki, esetleg póthagyatéki eljárás van folyamatban. Ha viszont a hagyatéki eljárás már korábban lezárult, az illetékes közjegyzőnél póthagyatéki eljárást kell indítani. Miután a jogerős hagyatéki végzést az örökös igazolható módon bemutatta a pénzügyi intézmény számára, akkor ezt követően kerül részére megküldésre az elszámolás.

Van-e lehetősége a Magyar Nemzeti Banknak az elszámolás során a pénzügyi intézmények eljárásának vizsgálatára?

Igen. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tevékenysége során hivatalból vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmények az elszámolással kapcsolatos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járnak-e el. Ennek keretében a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi a pénzügyi intézmények által alkalmazott elszámolási módszerek helyességét, valamint szükség esetén fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálhatja, hogy betartják-e a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.