A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában több különböző döntés is születhet. Az eljárás kimenetelét döntően befolyásolja néhány fontos körülmény, amelyekre érdemes figyelni már a kérelem benyújtásakor. Így rendkívül sok múlik azon, hogy a fogyasztói beadvány teljes-e, tartalmazza-e a kötelező tartalmi elemeket és abban megfelelően leírta-e a panaszos a történéseket, amit kifogásol. Lényeges, hogy ezeket alá is tudja támasztani és ne mulassza el csatolni mindazon bizonyítékok tartalmát, amelyekre hivatkozik. Természetesen az eljárás kimenetelét befolyásolja a pénzügyi szolgáltató nyilatkozata is, így például, hogy él-e egyezségi ajánlattal, tett-e alávetési nyilatkozatot, stb. Mindemellett pedig döntő szerepe van annak, hogy az eljáró tanács, amely a Pénzügyi Békéltető Testületnél az ügyet eldönti, megalapozottnak találja-e a fogyasztó kérelmét a benyújtott kérelem, annak mellékletei, a pénzügyi szolgáltató válasziratának tartalma és bizonyítékai alapján avagy sem.
A fentiek tehát mind kihatással vannak az ügy érdemére, azaz arra, hogy milyen döntés születik az eljárásban. A döntések a következőek lehetnek.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendszerint meghallgatás tartására kerül sor, amelyen jelen van a fogyasztó, a pénzügyi szolgáltató és persze maga az eljáró tanács, amely az ügyet eldönti. Ugyanakkor előfordulhat, hogy eleve olyan eljárási akadály áll fen, amely nem teszi lehetővé, hogy az ügyben meghallgatás tartására kerüljön sor és a kérelmet el kell utasítani.
Ilyen eljárási akadály például, ha a kérelem nem tartalmazta valamelyik kötelező tartalmi elemet, azaz hiányosságban szenved és azt a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület felhívására sem pótolja. Előfordulhat az is, hogy nincsen hatáskör az ügy elbírálására, mert nem pénzügyi fogyasztói jogvitáról van szó, azaz nem egy fogyasztó és egy pénzügyi szolgáltató közötti, a közöttük lévő szerződés érvényességével vagy épp teljesítésével összefüggő vitás ügyről. Eljárási akadály ugyanúgy, ha az ügyfél a kérelem benyújtása előtt nem kísérelte meg rendezni a vitát a pénzügyi szolgáltatóval vagy ezt nem tudja igazolni.
Szintén elutasításra kerül a kérelem abban az esetben is, ha korábban bizonyos, más fórumokon már megpróbálta jogát érvényesíti ugyanabban az ügyben. Ilyennek minősül, ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban közvetítői eljárást indítottak vagy per van folyamatban vagy esetleg ha az ügy tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.
Az eljárás megszüntetéséről akkor dönt az eljáró tanács, ha a fogyasztó valamilyen ok folytán a kérelmét visszavonása mellett döntött. Erre a gyakorlatban akkor kerül sor például, ha időközben meg tudott egyezni a pénzügyi szolgáltatóval, még azt megelőzően, hogy az ügyben meghallgatás lett volna tartva.
Meglehet, hogy a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató közösen állapodnak meg az eljárás megszüntetésében, ilyen esetben is az eljárást megszüntető döntés születik.
Előfordulhat az is, hogy az eljárás megszüntetésére amiatt kerül sor, mert egész egyszerűen az eljárás lefolytatása lehetetlennek bizonyul. Ez akkor történik például, ha a meghallgatáson kiderül, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület nem rendelkezett az ügyben hatáskörrel.
Végül, de nem utolsósorban akkor is ilyen döntés születik, ha bármely okból nincsen szükség már az eljárás lefolytatására. Ilyen eset különösen az, ha a fogyasztói kérelem megalapozatlannak bizonyul. Az eljárást megszünteti az eljáró tanács tehát akkor is, ha az ügyfél igényének teljesítését a jogszabályok egész egyszerűen nem teszik lehetővé és kérelme emiatt nem jogos.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának legfőbb célja a felek között az egyezség létrehozatala. Ha a felek megegyeznek és az egyezség tartalma a jogszabályoknak is megfelel, akkor ezt az eljáró tanács jóváhagyja a határozatával.
Nagyon fontos, hogy ha a pénzügyi szolgáltató nem teljesíti önként azt, amit vállalt az egyezségi ajánlatában, akkor a fogyasztó ezt ki tudja jogi úton kényszeríteni. Kérheti ugyanis az illetékes járásbíróságtól, hogy a határozatot végrehajtási záradékkal lássák el, amely alapján meg is indul a végrehajtási eljárás.
Ha mégsem sikerülne egyezséget elérni az eljárásban (mert például a pénzügyi szolgáltató nem tett semmilyen egyezségi ajánlatot vagy tett ilyet, de a fogyasztó azt nem fogadta el), a pénzügyi szolgáltatót pedig az eljárásban úgynevezett alávetési nyilatkozat köti és a fogyasztó igénye megalapozottnak bizonyul, akkor kötelezést tartalmazó határozat születik az ügyben.
Az alávetési nyilatkozat azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltató úgy nyilatkozott, hogy elfogadja magára nézve a Pénzügyi Békéltető Testület döntését kötelező erejűnek. Ilyen nyilatkozatot a szolgáltató tehet már például a pénzügyi termékei reklámozásakor, azaz a kereskedelmi kommunikációjában, vagy pedig azt benyújthatja közvetlenül a Testületnél, amelyről az listát vezet. A fogyasztók tehát már előzetesen is tájékozódhatnak arról a PBT internetes honlapján, hogy kerüljön sor bármilyen döntésre is, a szolgáltató vállalta, hogy aláveti magát önként előre a döntésnek. Végül, de nem utolsósorban elképzelhető, hogy a pénzintézet az eljárás előtt még nem tett semmilyen alávetési nyilatkozatot, azonban az eljárás kezdetekor a válasziratban, esetleg azt követően mondja azt, hogy elfogadja magára nézve a döntést, legyen az bármi.
Ha tehát nem volt a felek között egyezség, a fogyasztó kérelme viszont jogos és ilyen alávetési nyilatkozat van a szolgáltató részéről, akkor kötelezést tartalmazó határozat kerül meghozatalra. Ennek kapcsán lényeges, hogy csakúgy, mint az egyezséget jóváhagyó határozat, a kötelezést tartalmazó határozat is kikényszeríthető, ha azt a pénzintézet nem teljesíti önként. E szerint ugyanúgy lehet kérni azt az illetékes járásbíróságtól, hogy végrehajtási záradékkal lássák el.
Amennyiben a pénzügyi szolgáltató kifejezetten úgy nyilatkozik az eljárásban, hogy nem fogadja el magára nézve kötelezőként a Pénzügyi Békéltető Testület döntését vagy erre vonatkozóan nem közölt információt, de a fogyasztó kérelme megalapozottnak bizonyul, akkor ajánlás kerül meghozatalra.
Mint a neve is mutatja, ez nem kötelező a pénzügyi szolgáltatóra nézve. Azonban, ha nem teljesíti az ajánlásban foglaltakat, akkor számolnia kell azzal, hogy adataival együtt a teljes ügy nyilvánosságra kerül. Természetesen ez esetben a fogyasztó adatai nem lesznek nyilvánosak.