A Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladatai a szerepéből is fakadóan rendkívül szerteágazóak, továbbá széles eszköztár áll rendelkezésére ahhoz, hogy fellépjen a pénzügyi fogyasztók védelmében.
Az MNB ugyanis ellenőrzi a pénzügyi szolgáltatók működését azok létrehozásától egészen a megszűnésükig, eközben pedig folyamatosan felügyeli működésüket. Így például ahhoz, hogy egy bank megkezdje tevékenységét, eleve külön engedély szükséges. Az engedélyezés mellett a másik fontos eszköz az ellenőrzés, ennek során az MNB azt vizsgálja, hogy a pénzügyi szolgáltatók betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat, azokat megfelelően hajtják-e végre. Ezzel együtt piacfelügyeleti funkcióval is bír, amely azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztók számára ne nyújthassanak semmilyen szolgáltatást azok a pénzpiaci szereplők, amelyek a szükséges feltételeknek nem felelnek meg vagy például engedéllyel nem is rendelkeznek. Az ilyen szolgáltatókkal való szerződéskötés ugyanis rendkívül nagy kockázatokat hordoz az ügyfelekre nézve. Esetükben ugyanis a szolgáltató nagy valószínűséggel nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek egyébként elengedhetetlenek például egy bank esetében.
Egy példával illusztrálva: a bankok, amelyek hitel és pénzkölcsön nyújtásával foglalkoznak, ma legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapíthatóak csak, ez a szükséges engedély előfeltétele. Ekkor tehát hatalmas vagyontömeg áll a cég mögött, aminek egyik alapvető funkciója, hogy ha veszélybe kerül a fogyasztók bankba befizetett pénze, akkor egyfajta garanciát nyújtson arra, hogy azt visszakapják. Ugyanakkor ez nincs így egy olyan szolgáltató esetében, amely esetleg szintén a kölcsön ígéretével bíztatja a fogyasztókat, ugyanakkor nem rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank működési engedélyével.
Végül, de nem utolsósorban a Magyar Nemzeti Bank rendkívül fontos pénzügyi fogyasztóvédelmi feladatkörrel is bír. Ezt a feladatot úgynevezett fogyasztóvédelmi eljárás révén látja el, amelynek célja újfent többrétű.
Az MNB ugyanis így ellenőrzi azt, hogy a pénzügyi szolgáltatók valóban betartják-e a fogyasztóvédelmi előírásokat, tisztességes feltételekkel reklámozzák-e termékeiket, illetve, hogy nem vezetik-e félre a fogyasztókat ennek során megtévesztő információkkal. Emellett nagyban előmozdítja a pénzintézeti ügyfelek jogorvoslati lehetőségeit, hogy a pénzügyi szolgáltató akár több millió forintos jegybanki bírsággal is számolhat akkor, ha a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) kezdeményezi az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárás megindítását, mivel a szolgáltató elzárkózott a pénzügyi fogyasztói jogvita ingyenes és gyors rendezésétől.