A nemrég életbe lépett „forintosítási törvény” alapján a jelzálog devizahitellel rendelkező fogyasztók kölcsönei kerülnek forintra átváltásra. Kiket érint ez és melyek a devizahitel-szerződés módosulásának legfontosabb szabályai? – a hírből többek közt ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak az olvasók.

Kikre vonatkozik a forintosítás?

A forintosítás azokat a fogyasztókat érinti, akik deviza és deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéssel vagy ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéssel rendelkeznek és kölcsönszerződésük 2015. február 1. napján még nem szűnt meg vagy pedig 2014. december 6-án még fennálló, de már felmondott kölcsönszerződésből eredő késedelmes követelésként nyilvántartott tartozásuk van.

Milyen szabályok vonatkoznak a szerződés módosulására?

A szerződés módosítását nem kell közjegyzői okiratba foglalni, továbbá a földhivatalban bejegyzett jelzálogjogot sem kell módosítani.

A fogyasztó a szerződés módosuló rendelkezéseinek szövegét, valamint a hátralévő futamidőre vonatkozó törlesztési táblázatot az „elszámolási törvény” szerinti elszámolással együtt fogja megkapni a pénzügyi szolgáltatótól. Fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, miszerint a törlesztőrészletek összege az év első felében havonta eltérő mértékű lehet. Ez azt jelenti, hogy átmeneti törlesztőrészlet emelkedésekre és csökkenésekre lehet számítani. Ha esetleg az elszámolás időszakában többet fizetett a fogyasztó, azaz többlet-törlesztést teljesített, akkor az később visszatérítésre kerül a számára.

A hitel átváltásakor alkalmazott árfolyam és a forintosítás utáni kamat mértéke

A hitel átváltásakor az alábbi árfolyamok kerülnek alkalmazásra: 1 EUR = 308,97 Ft, 1 CHF = 256,47 Ft, 100 JPY = 216,30 Ft, 1 USD = 236,56 Ft. A forintosításkor megállapított induló kamat nem lehet magasabb az eredeti kamatnál, míg a deviza és deviza alapú fogyasztói jelzálogkölcsön szerződések esetén az átváltás után már csak referencia-kamatlábhoz kötött kamat alkalmazható.

A pénzügyi szolgáltató által alkalmazható referencia-kamatláb a 3 hónapos BUBOR (Budapesti Bankközi kamatláb), amely háromhavonta változhat. A fogyasztókat terhelő kamatfizetési kötelezettség a kamat (3 havi BUBOR) és a kamatfelár összegéből tevődik össze: ezt együttesen hitelkamatnak hívjuk.

Forintra váltás esetén az említett kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 % és nem haladhatja meg lakáscélú jelzálogszerződésnél a 4,5 %-ot, illetve nem lakáscélú jelzálog-szerződés esetén a 6,5 %-ot. Fontos, hogy a kamatfelár módosítására első alkalommal csak a forintosítás utáni második kamatperiódus kezdő napjával kerülhet sor.

A kamatperiódus (azaz amikor a kamat rögzített) hossza három, négy, illetve öt év lehet a hátralévő futamidő függvényében. Amennyiben a szerződés hátralévő futamideje meghaladja a tizenhat évet, akkor öt év a kamatperiódus, míg ha a futamidő a kilenc évet haladja meg, de kevesebb, mint tizenhat év, akkor négy év lesz a kamatperiódus. Végül, ha a hátralévő futamidő meghaladja a három évet, de kevesebb, mint kilenc év, akkor három év lesz a kamatperiódus.

Az új kamatperiódus kezdőnapja mindig a fogyasztó eredeti kölcsönszerződéséhez igazodik, amelyről a pénzügyi szolgáltató tájékoztatja a fogyasztót.

A forintosítás költségei

Lényeges, hogy a pénzügyi szolgáltató a forintosítással és a kamatváltozáshoz kapcsolódó szerződésmódosítással összefüggésben semmilyen díjat, költséget nem számolhat fel a fogyasztó részére. A későbbiekben pedig a díj, jutalék, valamint az egyéb költségek emelésére csak évente egyszer jogosult, április elsejei hatállyal (legelőször 2016. április elsejével és legfeljebb a KSH előző évi fogyasztói árindex mértékével növelten teheti ezt meg).

Mit tegyen a fogyasztó, ha nem szeretné a hitelét forintosítani?  

Ha a fogyasztó nem szeretné hitelét forintosítani, akkor az elszámolási dokumentumok (elszámolás, szerződésmódosítás, új törlesztőrészletről való tájékoztatás) kézhezvételét követő harminc napon belül írásban jelezheti ezt a pénzügyi szolgáltató felé.

1. A fogyasztó erre akkor jogosult, ha a törlesztőrészletet meghaladó, rendszeres jövedelme van az MNB által hivatalos árfolyamként jegyzett devizanemben és ezt igazolja.

2. Akkor is kérheti a fogyasztó a forintosítás mellőzését, ha egyébként jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni a jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arány meghatározásáról (JTM) szóló MNB rendelet alapján.

3. Ide tartozik még az az eset, ha a hátralévő futamidő legkésőbb 2020. december 31-én lejár vagy ha a forintra való átváltás esetén számítandó induló kamat meghaladja az eredeti kamat mértékét.

Fontos, hogy a forintosítás mellőzésére csak az összes adóstárs együttes, egybehangzó nyilatkozatával kerülhet sor abban az esetben, ha több adós van. 

Amennyiben a fogyasztó benyújtja a forintosítás mellőzésére vonatkozó kérelmet, akkor a pénzügyi szolgáltatónak a kézhezvételtől számított harminc napon belül el kell bírálnia a fogyasztó igényét. Amennyiben a kérelem megfelel a fent említett feltételeknek, akkor a szerződés módosuló rendelkezéseit és a kapcsolódó mellékleteket a pénzügyi intézménynek az elbírálást követő hatvan napon belül kell továbbítania az ügyfél számára. Azonban, ha a fogyasztó kérelme nem felel meg a feltételeknek, akkor a szerződés a forintosítási törvény alapján módosul automatikusan, a törvény szerinti tartalommal.

A fogyasztókat a forintosítást követő hatvan napon belül megilleti a szerződés felmondásának joga, ugyanakkor ez esetben a teljes tartozást meg kell fizetni a felmondást követő kilencven napon belül. Ha a fogyasztó e visszafizetést hitelkiváltással kívánja teljesíteni, úgy a felmondással érintett pénzügyi szolgáltató ezért költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel, továbbá, ha az új hitel forint alapú és a célja, összege is megegyezik a régi hitellel, akkor a JTM-nek nem kell megfelelnie.

Hova fordulhat a fogyasztó, ha nem ért egyet az átváltással? 

Ha a fogyasztó nem ért egyet a forintosítással vagy a kapcsolódó szerződésmódosítással, úgy a kézhezvételtől számított harminc napon belül panasszal élhet a pénzügyi szolgáltatónál. Kifogása arra irányulhat, hogy nem kapta meg határidőben a tájékoztatást vagy épp vitatja az átváltás (ezen belül a kamat és az új törlesztő-részlet összege) számítását.

Fontos viszont, hogy a vonatkozó panasz csak írásban tehető meg annál a pénzügyi szolgáltatónál, amelytől az értesítést megkapta. Az említett határidő betartása ismét csak nagy jelentőséggel bír, mivel ha azt a fogyasztó elmulasztja, később már nem élhet kifogással. Ez esetben ugyanis a pénzügyi szolgáltató elutasítja a panaszt. Magára a reklamációra vonatkozó választ hatvan napon belül köteles a pénzügyi szolgáltató megküldeni a fogyasztó számára.

Mit tehet az, akinek a pénzügyi szolgáltató elutasította a forintosítással összefüggő panaszát? 

Amennyiben a pénzügyi szolgáltató elutasítja a fogyasztó panaszát, úgy utóbbi a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat az ügyben.

1. Ha a vita tárgya az, hogy a fogyasztó nem kapta meg határidőben a szerződés-módosulásról szóló, valamint az azzal összefüggő olyan dokumentumokat, tájékoztatásokat, amelyeket a szolgáltatónak a forintosítási törvény alapján meg kellett volna küldenie, úgy a kérelem arra irányulhat, hogy a PBT kötelezze a szolgáltatót az iratok elküldésére. Ebben az esetben a fogyasztónak kell azt bebizonyítania, hogy a szolgáltatónak e kötelezettsége fennáll és ezt igazolnia szükséges okiratokkal.

2. Akkor is a PBT-hez lehet fordulni a panasz elutasítása esetén, ha a fogyasztó vitatja a forintban kifejezett követelésre való átváltás számítását, így a kamat számítását, esetleg a törlesztési táblázatban foglalt adatokkal és számításokkal nem ért egyet. Ilyenkor a fogyasztónak pontosan le kell írnia a kérelemben, hogy melyik adat hibás és ezt szükséges megindokolnia.

3. Végül a Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni abban az esetben is, ha a fogyasztó panaszát arra hivatkozással utasította el a szolgáltató, hogy az már elkésett. A vonatkozó kérelemben azt kell igazolnia a fogyasztónak, hogy a panasz nem késett el, azaz nem volt helye ez alapján a kifogás elutasításának, épp ezért pedig a pénzügyi szolgáltató köteles érdemben foglalkozni azzal, és azt ki kell vizsgálnia.

Fontos azonban, hogy a fogyasztó ténylegesen megkísérelje a vita rendezését a pénzügyi szolgáltatóval közvetlenül, ugyanis csak ennek eredménytelensége esetén veheti igénybe a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását. Miután a szolgáltató a fogyasztó panaszát elutasította, ezt követően van lehetőség az eljárás kezdeményezésére, a kifogásra adott válasz kézbesítésétől számított harminc napon belül.

Ha esetleg a fogyasztó akadályoztatva volt, akkor az akadály megszűnésétől számított harminc napon belül, de legkésőbb a válasz postai kézbesítésétől számított hat hónapon belül indíthatja meg az eljárást a PBT előtt. Ekkor viszont már azt, hogy ténylegesen felmerült az ügyfélt akadályozó körülmény, igazolni kell okirattal és erről külön nyilatkozni is szükséges a Testülethez benyújtott kérelemben.