A megfelelő bankszámla (egész pontosan: fizetési számla, de a könnyebb érthetőség kedvéért a bankszámla kifejezést használjuk a továbbiakban) kiválasztása során a fogyasztóknak több dolgot is mérlegelniük kell.

Az első és legfontosabb, hogy először saját „bankolási szokásainkat” mérjük fel. Azért lesz jelentőségük a későbbiekben, mivel ezek határozzák meg, hogy pontosan melyik számlacsomag számunkra a megfelelő és a legolcsóbb. A pénzforgalmi szolgáltatások piacán ugyanis ma már az a jellemző, hogy a szolgáltatók a termékeiket nem egymástól elkülönülten, hanem egyszerre kínálják (tehát azokat nem lehet csak külön-külön igénybe venni). Ilyen részszolgáltatásnak minősül például a netbank vagy épp az SMS-szolgáltatás igénybe vétele, a számlához kötődő esetleges biztosítás, illetve bankkártya rendelkezésre bocsátása.

Mit is kell a bankolási szokások kapcsán számba venni? Ide tartozik például, hogy a fogyasztó szeretne-e bankkártyát a bankszámlához, emellett, hogy pénzügyeit inkább elektronikus úton vagy személyesen szeretné intézni. Meg kell fontolni, egy hónapban hányszor szeretne készpénzt felvenni akár bankautomatából, akár személyesen egy fiókban. A készpénzfelvétel gyakorisága mellett pedig az ügyfél által indított elektronikus tranzakciók ugyanígy befolyásolják a kapcsolódó díjak mértékét. Szerepe lehet továbbá annak is, hogy várhatóan rendszeresen mekkora összegű jóváírás érkezik a számlára.

A pénzforgalmi szolgáltatók által kínált különböző csomagok alapvetően a fenti szempontok szerint különülnek el, így van például olyan, amelynél az elektronikus ügyintézési forma rendszeres használata jár együtt az olcsóbb díjakkal. Épp emiatt fontos mindig áttekinteni és előzetesen tájékozódni a konstrukció pontos feltételeiről, amikor a különböző szolgáltatói ajánlatokat számba vesszük.

Milyen költségek kapcsolódnak általában egy bankszámlához? 

A megfelelő számlacsomag tudatos kiválasztásához át kell tekinteni az ahhoz kapcsolódó költségeket is. 

A bankszámla használatáért fizetendő költségek között vannak olyanok, amelyeket rendszeresen meg kell fizetni, általában havonta vagy évente. Nem árt tudni, hogy ezeket akkor is meg kell fizetni, ha a fogyasztó ugyan megkötötte a számla igénybe vételére vonatkozó keretszerződést, ugyanakkor azt nem használja. Ilyen például a havi számlavezetési díj.

Emellett vannak olyan költségek is, amelyek csak eseti jelleggel merülnek fel és az előzőekkel ellentétben épp a bankszámla használatához kapcsolódnak. Hasonló eseti költség kerül például rendszerint felszámításra akkor, ha a fogyasztó átutalást indít számlájáról vagy készpénz vesz fel egy bankfiókban vagy egy bankautomatából.

Végül érdemes megfontolni azt is, hogy a pénzforgalmi szolgáltató kínál-e valamilyen kedvezményt a számla igénybevételére vonatkozóan és ha igen, akkor azt milyen feltételekkel nyújtja. Több olyan szolgáltató van, amely rendkívül alacsony, esetleg 0 Ft-os havi számlavezetési díjat kínál akkor, ha a fogyasztó vállalja a szerződés keretében bizonyos összegnek a számlán való rendszeres jóváírását. Ennek egyik tipikus esete, amikor a szolgáltató hasonló akciót biztosít akkor, ha a munkabérét a fogyasztó kifejezetten a banknál elhelyezett számlájára történő utalással kéri megfizetni.

Az ilyen és ehhez hasonló lehetőségeket célszerű igénybe venni, ugyanakkor azok feltételeit mindig tekintsük át részletesen. Könnyen lehet ugyanis, hogy ha esetleg a fogyasztó által vállalt feltétel a tárgyhónapban nem teljesül és nem kerül a vonatkozó összeg jóváírásra, akkor a remélt 0 Ft-os számlavezetési díj összege erre az időszakra akár több ezer forintba fog kerülni.